Tartalom: Chicagó külvárosában, a Fairfield gimiben mindenki tudja, hogy a kerület északi és déli negyedeiben élők között kibékíthetetlen ellentétek húzódnak. Így amikor a pomponlányok csapatkapitánya, Brittany Ellis mellé Alex Fuentest, egy helyi bűnbanda tagját osztják be tanulópárnak kémiaórán, az eredmény borítékolható: ezek ketten robbanékony egyveleget képeznek.
A fiatalok egyike sem számol azonban egy meglepő kémiai reakcióval: a szerelemmel.
Vajon sikerül-e legyőzniük saját előítéleteiket és családjuk, barátaik ellenszenvét a másik iránt? Sikerülhet-e a látszólag lehetetlen?
Kritika:
Volt egy idő mikor még a csapból is ez folyt,így nekikezdtem. Az első latin szónál már le is tettem,mondván nem fogok mexikóiakról olvasni. Hát,hatalmas nagy hiba volt. Adott egy bandatag rosszfiú,aki nem is annyira rossz,és egy tökéletes lány,aki egyáltalán nem tökéletes. Mivel a tanár egymás mellé ülteti őket,kénytelenek elviselni egymást. Az undorból előbb utóbb megértés,majd szerelem lesz.. De egyikük családja és baráti köre se nézi ezt jó szemmel.
Brittany egy tipikus gimis lány,akinek a családjával problémák vannak,és meg akar felelni mindenkinek. Nem volt vele bajom,de nem is kedveltem meg igazán. Alex volt az akit az első pillanattól megkedveltem. A felszínes 'rosszfiú' imidzsen kivűl egy nagyon jó ember,próbál vigyázni a családjára,és bármit megtenné Brittanyért.Nekem kicsit olyan Rómeó és Júlia féle volt,csak itt a társadalmi különbségek miatt nem lehettek együtt.Jól bemutatta az iskolai hiearchiát,a 'fehérek' és a mexikóiak ellentéteit.
Alex a szőke bombázó mögött lassan meglátja a szerető testvért és a gondoskodó lányt,egyre jobban kiismerik a másikat.Alex sincs máshogy,ő folyamatosan próbál kitörni a bandatag szerepéből ami nem is annyira egyszerű,mivel a családja és a saját biztonsága a tét.
Nagyon aranyos volt ahogy mindkettőjükben egyre jobban tudatosul hogy szeretik egymást,hiába is tesznek ellene. Rengeteg kockázatot vállalnak a másikért,tiszteletre méltó például amit Alex tesz a vége felé,kevés tizenéves fiú tenné meg. Az írásmód is jó volt,bár engem zavart hogy akár két hetet úgy kihagynak hogy nem derül ki hogy mi történik benne.Váltott szemszögből van íródva,így mindkettőjüknek az érzéseit láthatjuk,érdekes hogy melyikük hogyan viszonyul a dolgokhoz. És a vége.. Na,az tökéletes volt. Mikor elváltak,kétségbe voltam esve hogy így még is mi lesz a történettel,de az író nagyszerűen megoldotta,szerintem nagyon jól meg lehetne csinálni filmben.A világ egyik legjobb YA könyve,nagyon hálás vagyok az írónak amiért megírta,várom a következő részeket.Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlom,mert a látszat ellenére nem egy egyszerű limonádé sztori,én például pár nap alatt kivégeztem.
Borító: 7/10
Kedvenc szereplő(k): Alex
Ami tetszett: váltott szemszög,társadalmi különbségek
Ami nem tetszett: olyan nem volt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése